A héten egy megbeszélt találkozómra mentem az Akadémia környékére, de sajnos a partneremnek közbejött egy nem várt esemény, így a találkozót át kellett tennünk egy másik időpontba. Egész váratlanul lett egy szabad órám a belvárosban, 14.00 és 15.00 óra között.
Már korábban is elhatároztam, hogy újra ellátogatok a Mákba. Egyrészt a Blogom elnevezése miatt, amolyan kötelező körnek gondoltam, másrészt mert a hivatásos ítészek tartósan és rendszeresen jókat írnak róla. Persze az én véleményem sokszor eltér. Számomra teljesen érthetetlen módon egyes (véleményem szerint magas színvonalat produkáló) éttermek valamiért soha nem kerülnek a „reflektorfénybe”, míg ennek ellenkezője is tapasztalható.
Tehát már többször voltam a korábbi években (egy étel kivételével mindig nagyon tetszett az, amit kaptam) és most újra ellátogattam a Mák Bisztróba (http://www.makbistro.hu/) ami a Vigyázó Ferenc utca 4.-ben található, egy rövid sétára a Magyar Tudományos Akadémia parkolójától.
Háromfogásos déli menüt választottam. Délben ezt mindig praktikus döntésnek tartom és ugye az előző posztomban el voltam ragadtatva a Laci! Konyhától, így gondoltam nézzük, hogy eléri-e a Mák ezt a szintet.
Hát elérte. Sőt bizonyos szempontból meg is haladta. Fantasztikusan szuper ebéd volt ez is, és az ételek ugyanolyan kiemelkedő élményt hagytak hátra. Persze itt már az ízlés, az egyén szubjektivitása, a pillanatnyi lelkiállapot befolyásolhatja az ítéletemet. Ez a szint már olyan magas, hogy csak nüánszi eltéréseket lehet találni itt is, ott is. Nekem mind a két menüsor egyformán nagyon tetszett, és bármikor visszamennék, és bármelyiket újra választanám.
Akkor mi az a sőt?
A sőt, az a „kényeztetés faktor”, amit hiú halandóként egy ebédmenühöz kaptam. Már most leszögezem, hogy a lokációbeli különbség miatt a Mákba könnyebben betévednek a külföldiek, így bátrabban lehet más stratégiát választani. Nevezetesen a Mák menüje magasabb árfekvésű, és ezt még megfejeli a 12,5%-os service charge.
Félreértés ne essék, minden fillérét megérte!!! Nagyon megérte, csak arra gondolok, hogy reális, ha a magasabb árért magasabb ”kényeztetés faktort” kap a vendég.
Az igazsághoz hozzátartozik még az is, hogy nem volt Nálam fényképezőgép, lévén nem tervezett látogatás. Szerencsére
volt, van okos telefon jó kamerával. Gondoltam akkor. Mert bár volt, de kevés akku feszültséggel, így a vakut az első kép után le is tiltotta. Így sajnos a képanyagnak csak a töredéke vállalható, az is kis jóindulattal.
Tehát a menü:
Burgonya velouté
Mangalica szűz zöldbabfőzelékkel
Csokis-fügés torta
Első ránézésre egy tipikus ebéd menü, egy leheletnyi olyan kisugárzással, mintha a céges menzánk szeretne fúziós konyha lenni. No de ez a Mák Bisztró. A fentieket rendeltem (főételt két lehetőség közül lehet választani), de mást kaptam.
Először is friss kenyereket és pogácsát kétféle vajjal. A vajas kenyér típusú kezdés mindig nagyon kedvemre való volt, mert ha éhes vagy, gyorsan van mit harapni, és mintegy ráadásul egy kicsit semlegesebbé varázsolja az ízlelőbimbókat, hogy utána jobban kilehessen élvezni az ízeket. A pékáru friss, remek állagú valószínűleg házilag sütött volt. A vajak minősége hasonlóan magas színvonalú volt, mint a pékáru. Különösen figyelemfelkeltő volt a „fekete” vaj, amit a tintahal tintájával színeztek. Eddig a tinta felhasználását az Adria partvidékén tapasztaltam a tintahal rizottónál, illetve a Borkonyha sütött korábban „tintás” kenyeret. Pompás volt látványnak is.
Alig ettem egy szelet vajas kenyeret, jött a séf, üdvözlő falatkája, ami fekete kagyló volt karfiollal. Színes kedvesség nem tolakodó ízekkel, különbözőkép elkészített zöldségekkel.
Ezek után jött a burgonya velouté, ami tényleg inkább volt egy bársonyosan krémes mártás, mint egy szimpla leves. Enyhén csípős kontraszttal, ami nekem pont tökéletes volt.
A mangalica szűz zöldbabfőzelék esetében a mangalica gyönyörű rózsaszín volt egy számomra szokatlan főzelék megoldással. Mert bizony ez a főzelék is inkább velouté volt, nem egy szimpla liszttel habart főzelék. Az alap krémbe pedig enyhén grillezett zöldbab volt. A hús természetesen Sous Vide technológiával készült, ennek megfelelően puha, tökéletes állaggal.
A desszert egy nagyon bőséges, és tartalmas torta szelet volt egy kis vanília fagylalttal. A torta linzer jellegű tésztán friss füge, amin sűrű csokoládékrém volt. Amikor kihozták nagyon örültem neki, de a végén majdnem feladtam, mert az éhség már nyomokban sem volt jelen.
Ismét boldog mosoly az arcomon. Kis pihenés, majd kértem egy kávét, amihez újra kis meglepetés. Egy mini süti és egy mini praliné. Ekkor már azt gondoltam, hogy nem lehet fokozni az ízek okozta élvezetet, de tévedtem. Annyira jó volt, hogy még kértem belőle, de nem ott helyben, hanem csak otthon ettem meg.
Erről a két kis édességről (az egyik egy fehér csokis mini csokis tallér, a másik egy pekándiós praliné) néhány kép.
Tehát a Mákos-Diós Blog a Mák Bisztrót is büszkén ajánlja és mutatja meg egy külföldi vendégnek!
Gratulálok a Mák csapatának és további sok sikert kívánok!
A jövő héten a Rimóczi-Art grillázsvarázslatát látogatom meg Lajosmizsén, ahol Rimóczi László mutatja be a grillázs különlegességeit.
