Lassan 20 éve járok rendszeresen Sopronba, de valahogy eddig nem látogattam meg az Erhardt Étterem és Borpincét. Mindig a Ráspiba vágytam, de oda sofőrt kellett volna szervezni és valahogy sohasem jött össze. Amikor összejött, akkor meg egy kis csalódás lett a vége. Inkább divatos „értékörző” volt, mint igazi professzionális gasztronómiai teljesítmény. Kristálycukrot szórtak a csokiszuflé tetejére. Kár érte, mert a többi étele rendben volt.
Tehát eljutottam az Erhardtba és ahogy szoktam mondani, illetve írni, tátva maradt a szám.
Tökéletes borjúsültet ettem egy kimagaslóan magas minőségű zöldséges rizottóval.
Amikor rizottót kínálnak, mindig „parázok” egy kicsit, mert hát, ki mit gondol rizottón? Pláne „vidéken”. Ezzel nem a vidéki éttermek értékeit vonom kétségbe, de lássuk be, sokszor a zöldséges rizs is rizottó, ami ugye zöldséges rizs.
Az Erhardtban a rizottó az rizottó volt és csodálatos állaguk volt a zöldségeknek benne. Különösen a szárzellernek. Kimagasló toplistás rizottó volt. Talán, a valaha kóstolt legjobb borjút ettem, mégis az volt az első gondolatom, hogy a rizottót összehozni sokkal nagyobb feladat lehetett, mint a borjút.
Azért, a rend kedvéért menjünk sorba.
Agárdi sörpárlat és Ivancsics Rosé
Zöldborsó krémleves kecskesajttal
Borjú fehérpecsenye zöldséges rizottóval
Étcsokoládémousse croquanttal, meggymártással és tejszínhabbal
A fentiek nem egy összeállított sor, hanem egy „szimpla” a la carte rendelés.
Az Agárdi sörpárlat és Ivancsics Rosé hozta a kötelezőtt. Se nem többet, se nem kevesebbet.
A zöldborsó krémleves kecskesajttal, nagyon kellemes állagú volt. Kissé szokatlan, de ötletes tálalási formában.
Étvágygerjesztő volt már a látvány is, Sajnos az újborsó szezonja már kifutóban van, így az a „legtavaszibb” frissesség nem tudott benne lenni.
Borjú fehérpecsenye zöldséges rizottóval.
Szuper fogás. A rizottót már kellőképp „körberajongtam”, de a húst még nem.
Egyértelmű, hogy Sous Vide technológiával készítették el, de szerencsére a kellő figyelemmel. Tehát nem túl sokáig volt a „kádban”, ezért el tudták érni, hogy a sülés után is, ha kettévágja a vendég, akkor a közepén rózsaszín legyen, miközben a hús kimondottan laza, könnyen vágható és rágható is volt.
A közelin látszik, hogy megmaradt a leheletnyi „nem túl hőkezelt” állaga és a szaftja.
Fantasztikus élmény volt minden falat. Aki tud ettől jobbat, írja meg, hogy elmehessek kipróbálni. Azt hiszem, nem lesz egyszerű.
Étcsokoládémousse croquanttal, meggymártással és tejszínhabbal.
70%-os Callebaut belga csokoládéval készítve. A csokirajongók biztosan tudják, hogy ez milyen magas színvonalú alapanyag, de az, aki erről még többet szeretne tudni, klikkeljen a Callebaut szóra!
Nagyon könnyű, nem túl édes mousse volt. Sajnos a borjú beárnyékolta az élményt, de azt hiszem elég azt mondanom, hogy legközelebb is fogom választani.
Az Erherdt nagy gasztronómiai élménnyel ajándékozott meg, olyannyira, hogy két nappal később újra elmentem és nagyon finomat ebédeltem.
Kiváló étterem, gondos „gazdával”, sok figyelmes részlettel, kimagasló szervizzel, kellemes környezetben (egy udvarház belső udvarában). Mindösszesen egy építő észrevételem van.
Az ilyen magas nívó mellé az amuse bouche kiváló kezdés lenne. Nem kerül sokba, mégis sokat ad. Érdemes lenne megfontolni!
A Mákos-Diós reméli, hogy még sok hasonló, kimagasló színvonalú éttermet talál a fővároson kívül is.
Az Erhardtot minden belföldi és külföldi vendégnek kiemelten ajánlom! Remélem legközelebb a Gasztroangyal is meglátogatja!
