Nem is akármilyen. Életem legjobb Fricskája.
Az egész egy figyelemfelkeltő maillel kezdődött, amiben tájékoztattak arról, hogy a Fricska gatropub egyáltalán létezik, és sok szeretettel látnak. Szuper, gondoltam megint összeálltak páran különböző éttermekből és próbálnak valami figyelemfelkeltőt összehozni, ami jó, csakhogy mi van a minőséggel?
Az elmúlt egy évben, amióta olyan szemmel is nézem az éttermeket, szörpöket, zsírokat, kenyereket, stb., hogy tényleg miből lehetnek, milyen a minőségük, azóta érzékenyebbé váltam. Egyre jobban felismerem a hozzávalókat és egyre jobban el tudom helyezni azokat egy minőségi skálán. Ez ugye jó, csakhogy egyre többször felismerem azt is, hogy milyen silány minőséggel etetnek minket. Kiérzem a cukrot egy fokhagymamártásban, aminek nem kéne ott lenni, vagy a térfogatnövelőt a kenyérben és így tovább.
Az összkép elkeserítő. Nagyon kevesen vannak, akik akarnak figyelni az apró részletekre is és ezeknek a keveseknek meg irtózatos küzdelmet kell felvállalniuk azért, hogy üzletszerűvé váljon a tevékenységük. Ugye a tömegek például még mindig tolják az ételízesítőt az otthon készült ételekbe. Miért is?
Tehát annak, aki minőségi alapanyagokat akar használni és erre vállalkozást építeni, fel kell kötnie a gatyát, mert nagyon nehéz kedvező árú ételekből kihozni az összes költséget. Aki megpróbálja, mindenképpen tiszteletet érdemel.
Szóval páran összefogtak és megnyitották a Fricska gastropub nevű éttermet. Én meg esélyt akartam adni, ha már ilyen ambiciózus szót is belemertek fűzni a névválasztásba (gastropub). Egy gasztronómiailag erősen kritikus beállítottságú barátommal, Lacival, így a karácsonyi készülődés közepette elmentünk az ebédmenüjüket kipróbálni, és a magunk módján ízekre szedtük mind a három fogást.
Röviden a választásunk és a tapasztalataink.
3 fogás 1.950.- Ft volt.
Fehérbabgulyás
Nagyon tartalmas, selymes állagú, kissé csípős, de különösen ízgazdag leves volt, pont tökéletesre főt marhahússal. Komolyan átfutott a fejemen, hogy a következő két fogást lemondom és helyettük kérek még két tányérral.
Hozzá nagyon finom házilag készült kenyeret kaptunk, de sajnálatos módon csak úgy a tányér mellé, nem egy kis kosárkában. Ezen feltétlen változtatni kell!
Paradicsomos bárányragú gnocchi
Olyan, de olyan ritkán lehet itthon jó minőségű bárányos ételt kapni (alapanyag és tapasztalati probléma is), pedig szeretjük. Kissé izgultunk is, de fölösleges volt. Egy tökéletes fogást kaptunk. Tökéletes hússal, tökéletesen forró, ízgazdag szafttal és olyan gnocchival, amit külön fogásként is bármikor újrarendelnék. Egyetlen problémánk volt csak vele. Talán picit lehetett volna több, hogy minden falathoz jusson egy szem. A tetejére még megfontolnám a friss koriandert.
Profiterol fehércsoki
Itt viszont már „túlterhelési” problémáink adódtak. Alig bírtuk megenni. A könnyű tésztában finom csokis töltelék, amit selymes fehércsoki öntettel borítottak be. Étteremben még nem ettem ennyire finom profiterolt. Az egyetlen észrevételünk, hogy így együtt ebben a méretben már sok volt egy kicsit. Ha fele ekkora, akkor is ugyanilyen elégedetten állunk fel.
A környezet színvonalas volt, mint ahogy a kiszolgálás is. Egyedül a desszertre kellett az elvártnál kissé többet várni. Nagyon jó pont, hogy azonnal szódával kínáltak, amit a végén nem számláztak fel. Nem kerül sokba, de mégis sokat ad.
Ami nagyon szembetűnő volt az a kiemelkedő tisztaság. A vendégtérben is és a konyhában is (ahová bárki bármikor „bekukucskálhat”). Igazán példaértékű.
Külön említést érdemel, hogy nagyon szép és minőségi evőeszközöket és poharakat választottak, ami tovább erősíti az egyébként is magas minőségi - és esztétikai élményt.
Összességében nagyon jó benyomással gazdagodtunk. Remélem tartósan fenntartják ezt a nívót, mert akkor biztosan kialakul az a vendégkör is, amivel tartósan profitábilisá tudnak válni. Ha külföldiként Magyarországon csak ebbe az étterembe jutnék el, biztosan máshova helyezném a magyar gasztronómiát a nemzetközi térképen, mint ahol most van. Valahová előre.
A végére meg kell említeni egy különlegességet. Egy csodálatos szeletelőgép, amit nem díszletnek használnak, hanem napi szinten sonkaszeletelésre. Lenyűgöző.
