Bár ebben a pillanatban egyáltalán nem vagyok éhes, de visszagondolva erre az ételre összefut a számban fellelhető minden nedv. Még szerencse, hogy nem „hangoskönyv” módban számolok be erről a menüről, mert bajban lennék.
Mindenekelőtt, ha valaki igényel egy kis muzsikát az olvasáshoz, íme, egy Santana album. Valahogy ez a zene passzol a Prime Steak & Wine hangulatához.
Továbbra is teljes gőzzel kutatom a magyar gasztronómiai értékeket és a fejembe vettem, hogy minőségi szürkemarha steak lelőhelyet keresek. Ennek keretében jutottam el a Prime Steakhouse oldalára (ahol előtte még sohasem jártam) és jött a döntés, hogy ki kellene próbálni. Így elmentem és kipróbáltam.
Az eredmény frenetikus volt.
A steak és a steakhouse típusú éttermek kapcsán elég szkeptikus voltam az utóbbi időben. Divat lett kétség kívül. Egyik oldalról kezd kialakulni a kultúrája. Van minőségi kínálat, egyre inkább szakértelem és szerencsére nyitottság is a vendégek oldaláról. Másik oldalról nekem furcsa azt látni, ha apuci drága kicsi 15-18 éves gyermekei már csak steaket tudnak enni, mert az a kedvencük, az a legfinomabb, legszuperebb és ugye a legdrágább is. Persze amikor felteszik a kérdést, hogy mennyire süssék át, nem értik, vagy ha netalán kissé „rózsaszínűbb”, akkor meg fintorogva tologatják.
Tehát a fenti két impulzus kavargott bennem és ezzel párhuzamosan előítéleteim is voltak (annak ellenére, hogy sohasem mentem el kipróbálni) a „steakhouse” pozícionálású éttermekkel szemben. Itt a divat, kérhetnek bármennyit, mert a nem túl „számos” tényleges rajongón kívül mennek az apucik a haverokkal, meg a drága kicsi gyerekeikkel és utána van mit mesélni; ekkora volt, ennyibe került. Tehát nem gondoltam, hogy gasztronómiailag átlagot meghaladó minőséget tudnak produkálni.
Tévedtem. A Prime Steakhouse esetében nyugodtan írhatom nagybetűvel: TÉVEDTEM.
Olyan minőséget villantottak, hogy megállt a kezemben a villa. Igényes, nagyon tiszta, letisztult környezet, nívós kiszolgálás és kifogástalan ételek. Ráadásként tökéletesen tudták, hogy miként kell a végén egy kávéval kiszolgálni a vendéget.
A séf ajándékaként házilag sütött kiscipót kaptam, amit apróra darált kávéval és kakaóporral sütöttek össze. Ezzel egy nem tolakodó, de mégis egyedi külsőt és ízt hoztak létre. Nagyszerű ötlet, és ha nem készült volna már két étel is, akkor biztosan megeszem az egészet.
A kenyérhez Angus pástétomot kaptam chilis zselével és enyhén sózott kissé felhabosított vajat. A pástétom kiemelkedően ízletes és nem túl finomra „darált” volt, amihez jól passzolt a chilis zselé.
A vaj és a kenyér állaga remek kontrasztot és látványt is alkotott.
Inni egy virgin mojitot kértem (950.- Ft). Nem csak dekoratív, de nagyon ízletes is volt.
Előétel: Grillezett libamáj, füge krémessel (2 950.- Ft).
A minőségi magyar alapanyagok koncepciója mentén választottam a libamájat, ami természetesen magyar volt (már találkoztam cseh libamájjal is).
Gyönyörű tálalás és fantasztikus ízek. Ráadásul, szerencsére került a tányérra a zsírból is. A máj alá kicsi amerikai jellegű palacsintácskák kerültek, amiket fügelekvárral halmoztak egymásra. Nagyon jól illett az édeskés alap a kissé zsíros, enyhén sós és hibátlanul elkészített májhoz.
Főétel: 180 grammos filet mignon szürkemarhából (4 600.- Ft). Köret: cheddar sajtos ruccolás burgonyapürével (990.- Ft).
A húsokhoz, a hely hangulatához illő nagy masszív kést biztosítottak már alapból is. Jó volt érezni a súlyát.
A húst medium kértem. Jellemzően medium rare szoktam rendelni, de kíváncsi voltam, hogy egy ilyen autentikus helyen milyen a medium. Kiváló volt, gyönyörű rózsaszín középpel. Azért legközelebb (mert bizony lesz legközelebb) medium rare fogom rendelni.
Utána kellett érdeklődnöm, hogy mi is a filet mignon?
Megtudtam. A filet mignon a marha leggyengébb, legpuhább része, amit a bélszín vékonyabb végéből vágnak le. Tehát ebből az is következik, hogy a bélszínt is külön részek bontják.
Nyilvánvalóan ez a marha legdrágább része. A Prime olyan szinten expert ebben a témában, hogy egyszerre nyolc eltérő fajtájú marhából származó legdrágább részt mer szerepeltet az étlapon, amit minden esetben, kétféle méretben (180 és 360 gramm) és hét féle módon megsütve lehet választani. Ekkor még nem beszélünk borskéregben való sütésről, vagy a „butterfly” vágásról.
A nyolc féle rendelhető filet mignon:
Zebu (Brazília)
Szürkemarha (Magyarország)
Hereford (Uruguay)
Angus (Argentína)
Black Angus (Ausztrália)
Omaha (USA)
USDA Prime Black Angus (USA)
Auskobe Wagyu (Ausztrália)
Nem semmi.
Maga a húsra csak só és bors került, továbbá a tetejére friss vajat tettek. Nem csak szép, hanem nagyon ízletes is volt. A tetejére két zászlót szúrtak. Az egyiken a Prime medium felírat volt, míg a másikon a magyar szürkemarha. Ötletes és biztosan elkerülhető a „keveredés”.
A cheddar sajtos ruccolás burgonyapüré magában is felért egy teljes fogással. A cheddar jól kiegészítette a ruccolát, bár nekem sok volt. Három főnek is elég lehet.
A legvégén kértem egy espressot egy kis tejjel (520.-).
Hibátlan volt minőségileg és felszolgálásilag is egyaránt. Bár az elején kissé csalódott voltam, mert nem adtak mellé kis sütit, de amikor megfordítottam a tálcát ott volt a „helyén”. Egy bizonyos szint felett így kell kiszolgálni. Kis víz és kis süti.
Összességében köszönettel tartozok a Prime személyzetének. Két kiváló fogást is kaptam, kiváló magyar alapanyagokból.
Gault@Millau kritikát nem találtam. Lehet, hogy kihagynak egy ilyen nívós éttermet? Nem tudom, de ha igen, az nagy szakmai hiba.
A Prime Steak & Wine éttermet a Mákos-Diós bátran meri ajánlani az összes húsimádónak és az összes igényes magyar alapanyagokból készült fogásokat kereső külföldi vendégeknek is.
(A megadott árakhoz további 12% szervizdíjat számolnak fel, amit az étlapon is feltüntetnek)
Legvégül egy érdekesség. A számlához kaptam egy kis kártyát, amin a következő állt:
Köszönjük, hogy a
PrimeSteak and Wine éttermet választota.
Az Ön felszolgálója ma …………………….. volt.
Ilyen figyelmességgel Magyarországon még nem találkoztam (a pontok helyén természetesen egy név volt). Kiváló részlet. Illett a hely nívójához.
